Grossvenediger


Első igazi alpesi túrám, 1997 július

Előzmények

Az év fő túrájára, a Mont Blancra már többé-kevésbé fixálódott a csapat összetétele, ez határozta meg a felkészülő túra résztvevőit is (Mártás, Bóna, Cseke, Paul és jómagam). A vállalkozás célja a Grosvenediger 3667m-es csúcsának megmászása volt a déli oldalról, és nem utolsósorban sokunk számára ismerkedés az igazi magashegyi körülményekkel, technikával.

Grossvenediger

Kora reggel indultunk Budapestről bátyám VW mikrobuszával így délután hat órára meg is érkeztünk a Hinterbichl fölött található parkolóba. A borús idő ellenére pakolás után elindultunk felfelé egy füves, köves ösvényen. Előzetes terveinkkel ellentétben nem akadt megfelelő felvonóbódé, ahol megaludhattunk volna, így maradt a Johannis Hütte (2121m). A tulajt meggyőztük, hogy mi szegény szerencsétlen káeurópaiak szívesen megalszunk az étkezőhelyiségben is - meg is alkudtunk 50 schillingben. Miközben kolbászainkat és konzerveinket halásztuk elő hátizsákunkból, a másik asztalnál vidám olasz társaság rendelte sorban a borokat. Szerencsére mulatozásuk nem tartott hajnalig, így módunkban állt kipihenni magunkat.
Másnap folytattuk utunkat a meredekebbé váló sziklás úton, melyet helyenként kisebb hómezők tagoltak. A Defreggerhaus (2962m) alatt el is tévesztettük az utat, így az utolsó szakaszt nem egy sziklás ösvényen, hanem egy firnes lejtőn tettük meg a ház előtt napozók visszafogott mulatsága közepette.